| Romániai Magyar Szó, |
|
„A múltat nem lehet tôlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük" – idézte Nemeskürty Istvánt a Szilágycsehben nyolvadik alkalommal augusztus 28–29-én tartott Tövisháti Napokat megnyitó beszédében Vida Katalin. Az idézet mottója a rendezvénynek, melyet a szervezô Tövishát Kulturális Társaság meggyôzôdéssel vállalja a nemzeti anyagi és szellemi értékek megôrzéséért.
– A tájegység múltja a partiumhoz kötôdik sajátos hagyományokkal, művészettel, irodalommal – mondta el Varga D. István kuratóriumi elnök. A társaság rendezvényein ezért mindeddig a szervezôk figyelme a honismeret, az anyanyelv ápolásának jegyében tudományos elôadók meghívása felé fordult. Kezdetben csak hazai, de nem elsô alkalommal magyarországi elôadókat hívtak meg; ezúttal dr. Papp Klára egyetemi tanárt, a Debreceni Történeti Intézet igazgatóját. A debreceni elôadó Bocskai Istvánról emlékezett meg, idén ôsszel lesz 400 éve a hajdúfelkelésnek, Erdély és a Felvidék közös harcának a Habsburgok ellen. A Kolozsvárt látható Bocskai címer tükrözi a két terület ôsszefogását. Elôadásában ismertette a fejedelem politikai pályafutását, a hajdúk megnyerésére, támogatására és letelepítésére tett intézkedéseit, akiknek kiváltságképpen kollektív nemességet adott.
A szűkebb tájegység – a Tövishát településeinek – szellemi hagyatékáról a szilágysági Mitruly Miklós folklórkutató értekezett. Elôadásában a tövisháti folklórkutatásokat összegezte, megemlítvén a Magyar Nyelvôr folyóiratot, amely 1878-ban közölt elôször tövisháti népi szöveget, nyelvészeti érdeklôdéssel fordulván a tájegység felé. Írott adat mindeddig 18 tövisháti településrôl van s a gyűjtött 217 énekelt dalnak több mint a fele szerelmi dal. Kevés prózai szöveget gyújtöttek és közöltek, a folklórkutató véleményeként idôszerű tennivaló a jelenben is a gyűjtés, melyet szólásokra, közmondásokra, a gyermekfolklórra utalóan nevezett meg.
A rendezvény hagyománya szilágysági képzôművészek bemutatása. A városi művelôdési ház elôcsarnokában a sarmasági Kiss Bálint amatôr festményeit állították ki. Hagyományosan a Magyar Ház emeleti helyiségeiben ezúttal is az Ipp Art művészcsoport tagjainak az augusztusban Kárászteleken tartott táborozásán készült munkáit tekintette meg szép számú közönség. Az idei tárlat grafikáit, festméyneit Adorján Ilona, Bíró István, Hajdu Attila, Keresztes József, Márkus László, Sipos Ruth, Szabó Attila, Szabó Ildikó, Szabó Vilmos készítették. Az utóbbi a tárlatnyitón megjelenteknek elmondta, hogy a művészcsoport tudatosan fordul a falu világa, környezete felé, íratlan szabályuk értelmében évrôl évre az idôben eltűnô tárgyi világ képi megôrzésére törekedik, ami egyben erdélyi sajátossága is képzôművészetünknek.
A hétvége ezúttal is a művelôdési házban diákok vetélkedôjével járt, ezúttal Balassi Bálint költônk születésének 400. évfordulójára tekintettel „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért ôk mindent hátra hadnak" témával. A vetélkedô Bornemisza, Balassi, Tinódi nevet viselô csapatok (többségükben lányok) az elsô bizonyult eredményesebb pontszerzônek, azaz nyertesnek.
Este a közönség a kolozsvári Amaryllis együttes és a közönségbôl toborzott gyermekszereplôk reneszánsz-játékát tekinthette meg, a középkori vásárkomédiákat idézô produkciót, képmutogatás technikával, arról hogyan lett király Mátyás. A vasárnap délutánt a hagyományôrzô népi együttesek találkozója számára tartottak fenn. A rendezvény tematikus programja valóban azt szemléltette, a Tövishát Kulturális Társaság célkitűzését a közösségszolgálat jelentette.
FEJÉR LÁSZLÓ
Copyright © RMSz - 2004