2003. szeptember 2.
(XV. évfolyam, 199. szám)
"Van március 15., van október 23., de mindeddig nem volt példa az egyik legjelentôsebb szabadságharcunkra emlékezni, amíg el nem jött a 300. évforduló. Itt az ideje, hogy köztudatunkban a kuruc szabadságharc és eseményei is méltó helyükre kerüljenek, mert megemlékezô ünnepeink egész közösségünk életének útjelzô kövei."
Szombaton délelôtt a szilágycsehi Tövishát Kulturális Társaság titkára, Vida Katalin ezekkel a szavakkal nyitotta meg az évente megrendezett Tövisháti Napok rendezvénysorozatát a városka mûvelôdési otthonában. A kétnaposra tervezett ünnepségen az évfordulós alkalomhoz méltóan a II. Rákóczi Ferenc vezette kuruc szabadságharc eseményei és a tájegység hagyományôrzése a fôszereplô.
A Szilágyság hagyományos nyárvégi-ôszi rendezvényei, a falu-, illetve a városnapok mind a közösségi összetartozás tudatának ünnepei. Olyan alkalmak, amelyek mindegyikének külön jellegzetessége, íze, zamata van. Krasznán a lovassportok versenyei, Szilágycsehben a történelem és a néprajz áll az ünnepségek központjában. Most stílszerûen a Rákócziak szabadságharcának tövisháti és tágabb értelemben vett partiumi vonatkozásairól tartott elôadással kezdôdött az ünnepség. Errôl Dancsecz Mónika történelemtanár, a Gyôr-Sopron megyei levéltár munkatársa tartott átfogó elôadást, amelyben részletesen kitért a szabadságharc Zsibón elvesztett csatájának körülményeire. Varga D. István, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke még szorosabbra fûzte a szálakat a városka és a Rákócziak között: a szilágycsehi középkori vár, majd a ráépített Gyulaffy-kastély házasság révén Thököly Ferencre szállt, azt tôle örökölte a kuruckirály Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc nevelôapja. Az elôadások sorozatát Nagy István, a budapesti Zene-Tánc-Mozgás Kulturális Egyesület elnöke folytatta, aki már szinte szilágyságinak számít. Évente többször is megfordul a megyében, legutóbb éppen Szilágycsehben vezette a "zsibai" néptánctábort, most pedig a kuruckor mûvelôdéstörténeti jellegzetességeit vázolta. A hagyományôrzésrôl a Budapesten doktoráló, tôsgyökeres szilágycsehi Fóris Mónika beszélt, aki a désházi lakodalmas szokásokról tartott szakszerû elôadást.
A történelmi vonatkozások délután szintén a mûvelôdési házban folytatódtak, az általános iskola most már nyolcadikos diákjainak történelmi vetélkedôjével. A három magyar osztály egyenként öt fôs csapata — a Rákóczi, Bercsényi és Mikes csapat — mérte össze tudását a témakörben. A két esemény között az IPP ART képzômûvészeti csoport ez évi táborának "termését" mutatták be a képzômûvészetek iránt érdeklôdôknek, a Magyar Házban rendezett tárlatmegnyitón. Amint Varga D. István jelezte, testvérüknek tartják a mûvészcsoportot, hiszen egyidôsnek tekinthetôk a Tövishát Társasággal annak ellenére, hogy a csoport nem hivatalosan bejegyzett jogi személy. Csepei János és családja hozta létre a mûvésztelepet, amely minden évben két hétig alkotótáborban nyújt lehetôséget a találkozóra, tapasztalatcserére. Ebben az évben jelentôs változás történt: nem Ippen, hanem Kárásztelkén rendezték meg a tábort, ott mutatták be elôször az itt született képeket is, és hagyományosan Szilágycsehben rendezik a második bemutatkozást. Az estét Torma Mária Radnóti-díjas elôadómûvész Krónikás ének címû elôadóestje zárta.
A rendezvényeken részt vett Seres Dénes szenátor, Vida Gyula képviselô, az RMDSZ megyei szervezetének ügyvezetô elnöke — Deák László — és tisztségviselôi. Nem a szórakozás kedvéért — ahogyan azt Seres Dénes jelezte, hanem elsôsorban azért, mert ilyenkor mindenkivel meg lehet beszélni a közösség ügyes-bajos dolgait, ki lehet tapintani pulzusát, vérkeringését, és ott lehet segíteni, ahol a legnagyobb szükség van a továbblépésre.
A megye északi határán fekvô, alig nyolcezer lakosú kisvárosnak mintegy fele magyar, 1997-tôl évente rendezik a Tövisháti Napokat nemcsak a város, hanem a három részre szakított tájegység magyarsága számára. Az ünnepség kapocs a Szatmár és Máramaros megyéhez kapcsolt tövisháti települések között. Évente átjárnak egymás ünnepeire, mindnyájan részt vesznek egymás örömeiben és keserûségeiben egyaránt. Varga D. István és Bogya György, a helyi iskola aligazgatója elmondta, hogy a városka minden magyar vonatkozású mûvelôdési megmozdulása 20–25 ember vállán nyugszik, akik mindenben részt vesznek. A Tövishát Társaság mellett létrehozták a Berkenye Ifjúsági Egyesületet is, mert jobban tudtak pályázni az ifjúsági rendezvényekre — pedig a város bôvelkedik ifjúsági mozgalmakban. Öt éve rendezik meg a Partiumi Diákszínjátszó Fesztivált, amelynek népszerûsége egyre nagyobb. Idén már hat csoport képviselte Szilágy megyét az országos fesztiválon — a résztvevôk egyharmada. Sôt, teljesítményükért a PADIF-on szereplô kolozsváriak is itt kapták a zsámbéki meghívásukat. Ezenkívül a helyi Berkenye néptánccsoportot is jobb körülmények között tudják mûködtetni.
A rendezvények támogatásában és szervezésében nyújtott segítséget Domokos Ferenc alpolgármester hozzáállásának is köszönhetik, hiszen a szponzorok közül kiemelkedik a polgármesteri hivatal, a Communitas és az Illyés Közalapítvány, illetve a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma.
A rendezvénysorozat vasárnap templomozással kezdôdött, majd a néptáncosok seregszemléjével folytatódott — errôl holnapi lapszámunkban olvashatnak.